Szakvélemény a pécsi farkas-ügyről

Az alábbiakban közzétesszük dr. Dely Mátyásnak, a biológiai tudományok kandidátusának és a pécsi Állatkert régi igazgatójának szakvéleményét a szökött farkas lelövésével kapcsolatban.
Szakvélemény a pécsi farkas ügyről

Az áldozat farkas tekintetében nem az a leglényegesebb probléma, hogy a farkast meg kellett-e ölni, hanem az, hogy megfelelő élőhelyen tartották-e, vagy nem. Mert, ha megfelelő élőhelye lett volna, azt nem akarta volna mindenáron elhagyni és nem kellett volna feláldozni.
Természetesen ez függ attól is, hogy hol és milyen körülmények között született és élt addig, amíg a pécsi állatkertbe került. Ezeket a körülményeket a szakembernek ismernie kell, de ha nincsenek adatai, mindenre fel kell készülnie. Aki ismeri a farkast, mint élőlényt, tudja, hogy mihez kezdjen vele.
A pécsi állatkertből már a második farkas szökött el. A hírekben szereplő mostani férőhely esetleg csak az állatkertben, mesterséges élőhelyen született és ott felnevelkedett farkasnak felelhetett meg. Ha a legutóbbi szökésben szereplő farkas netán szabadban, vagy más adottságokkal rendelkező élőhelyen született és élt, vagy az előéletének ismerete bizonytalan volt, elhelyezésekor számolni kellett azzal, hogy esetleg nem kíván az új helyen maradni. Ez esetben úgy kell elhelyezni, hogy ne legyen képes a helyét elhagyni.
A szakember ismeri a farkast és annak akadályleküzdő képességét. Tudja, hogy milyen akadályon milyen magasra képes feljutni és mi akadályozhatja meg a férőhely elhagyásában.
Ezen ismeretek birtokában egy állatkertész szakember nem helyez el semmilyen emberre veszélyes állatot olyan férőhelyen, ahonnan az ki tud jutni.
A nem szelídített farkas magas drótakadályt képes legyőzni, ha annak a felső részén nincs megfelelő szélességű vízszintes akadály. A villanypásztor például a tenyésztett patás állatokat megijeszti és képes visszatartani, azonban az elszánt farkast a mostani esetben még inkább aktiválja az elhatározásának megvalósítására, mert a farkas evolúciója során kialakult akadály-leküzdő képessége igen nagyfokú és a farkas szellemi képessége alkalmas arra, hogy ennek mértékével megközelítően tisztában legyen. Pl. a farkas nem is próbál meg olyan férőhelyről kiszabadulni, amelynek korlátját nem tudja leküzdeni.
Végeredményben egy szakember, ha csak rajta múlik, a végzetes következmények megelőzése érdekében nem helyez el és nem tart mesterséges férőhelyen farkast úgy, hogy onnan ki tudjon szabadulni. Persze, ha már a farkas elment, célszerű lehet elejteni, de annak is van több szakszerű módja. Pl. fegyverhordozó kíséret, bénító lövedék, vagy megsebesítés, majd megbénítás, majd gyógykezelés.
Tehát a fő kérdés az, hogy szakember helyeztette-e el az állatot ? Nem ütközött-e rajta kívül álló akadályba a helyes döntés?

Dr. Dely Mátyás
állattenyésztő, állatkertész, ingerületfiziológus,
a biológiai tudomány kandidátusa”